Idared

Egy kis énblogolás: változás menedzsment

• Posted by Kati on July 27th, 2005 filed in Mindenféle

Pörgés, nyüzsgés.

Először is, munkába álltam, itt. Többévnyi önállóság után ismét 9-5 jobber lettem, és egyelőre jól esik. Az a baj a saját magunknak dolgozással, hogy összefolyik a nap munka és nem-munka része, és lassan az ember beleszokik a 16 órás munkanapokba. Most emiatt tök jól esik, hogy 5 körúl azt lehet mondani, hogy most ennek mára vége, és most valami más jön. Másrészt a téma amiben most munkálkodom eddig inkább érdeklődés szintjén volt jelen az életemben, rengeteget olvastam a fogyasztói kultúráról, fenntartható fogyasztásról, de tevékenyen a blogoláson kívül, és heves vitákon kívül nem nagyon foglalkoztam vele. És most hirtelen ez lett a munkám, és élvezem. Közben viszont amiket eddig csináltam azok a dolgok továbbra is pörögnek, úgyhogy nagyon oda kell figyelnem az idő- és feladat beosztásra, ha nem akarok becsavarodni.

A másik dolog, hogy költözünk, és egy átlagos költözésnél bonyolultabb formációban: Bence Bécsből, én a XI. kerúletből, át a XIII. kerúletbe. A dologban rengeteg érdekes momentum van, az egyik például, hogy én világéletemben Budán laktam. Vagy az, hogy végre nincs több ingázás, minden estét egyútt töltünk, nem kell szervezni, utazni, egyszerűen egyútt élünk. Vagy az, hogy nincs többé Bécs, mint a fix menedék ha ránktör a depresszió az itthoni idegesítő dolgok miatt, és ez nagyon fog hiányozni. Már hónapok óta emlegetjük, hogy rendszeresen kell majd kijárnunk Bécsbe egyrészt a bevásárlások miatt, másrészt kicsit szippantani a Bécsi levegőből, hangulatból. Vagy az, hogy nem lesz többé a kis lakás Bécsben, ami öt éve lényegében a közös otthonunk. Nem otthonos, nem nagy, de a miénk, és szeretjük. Vagy az, hogy a lakást amibe költözünk világéletemben a nagymamám lakásaként ismertem, ahol a horgolt terítő mindig a megfelelő szögben lógott le az asztalról, és ahol mindig ugyanaz a melankolikus hangulat csapott meg, ahogy beléptünk. És most üjra van festve, és a fele bútor megmarad, a fele meg jön hozzá az IKEAból, és valahogy el kell rugaszkodnom a Mami lakása emlékektől, és a saját otthonomként kell hozzá viszonyulnom. Egyelőre nagyon fura.

Szóval ezek vannak most. Az augusztus a költözésről fog szólni, és a közepén lesz a Sziget is, nyaralás elnapolva határozatlan időre.