Idared HuBlog

Egy kis énblogolás: változás menedzsment

Pörgés, nyüzsgés.

Először is, munkába álltam, itt. Többévnyi önállóság után ismét 9-5 jobber lettem, és egyelőre jól esik. Az a baj a saját magunknak dolgozással, hogy összefolyik a nap munka és nem-munka része, és lassan az ember beleszokik a 16 órás munkanapokba. Most emiatt tök jól esik, hogy 5 körül azt lehet mondani, hogy most ennek mára vége, és most valami más jön. Másrészt a téma amiben most munkálkodom eddig inkább érdeklődés szintjén volt jelen az életemben, rengeteget olvastam a fogyasztói kultúráról, fenntartható fogyasztásról, de tevékenyen a blogoláson kívül, és heves vitákon kívül nem nagyon foglalkoztam vele. És most hirtelen ez lett a munkám, és élvezem. Közben viszont amiket eddig csináltam azok a dolgok továbbra is pörögnek, úgyhogy nagyon oda kell figyelnem az idő- és feladat beosztásra, ha nem akarok becsavarodni.

A másik dolog, hogy költözünk, és egy átlagos költözésnél bonyolultabb formációban: Bence Bécsből, én a XI. kerületből, át a XIII. kerületbe. A dologban rengeteg érdekes momentum van, az egyik például, hogy én világéletemben Budán laktam. Vagy az, hogy végre nincs több ingázás, minden estét együtt töltünk, nem kell szervezni, utazni, egyszerűen együtt élünk. Vagy az, hogy nincs többé Bécs, mint a fix menedék ha ránktör a depresszió az itthoni idegesítő dolgok miatt, és ez nagyon fog hiányozni. Már hónapok óta emlegetjük, hogy rendszeresen kell majd kijárnunk Bécsbe egyrészt a bevásárlások miatt, másrészt kicsit szippantani a Bécsi levegőből, hangulatból. Vagy az, hogy nem lesz többé a kis lakás Bécsben, ami öt éve lényegében a közös otthonunk. Nem otthonos, nem nagy, de a miénk, és szeretjük. Vagy az, hogy a lakást amibe költözünk világéletemben a nagymamám lakásaként ismertem, ahol a horgolt terítő mindig a megfelelő szögben lógott le az asztalról, és ahol mindig ugyanaz a melankolikus hangulat csapott meg, ahogy beléptünk. És most újra van festve, és a fele bútor megmarad, a fele meg jön hozzá az IKEAból, és valahogy el kell rugaszkodnom a Mami lakása emlékektől, és a saját otthonomként kell hozzá viszonyulnom. Egyelőre nagyon fura.

Szóval ezek vannak most. Az augusztus a költözésről fog szólni, és a közepén lesz a Sziget is, nyaralás elnapolva határozatlan időre.

21. századi lakáskereső

A HousingMaps a Google Maps es a Craigslist kiadó és eladó lakás apróhirdetéseit ötvözi egy zseniális szolgáltatássá. Wow.

Ilyenek jöhetnek létre azért, mert a Google van olyan jó fej, hogy megnyitja a rendszerét bárki számára aki hajlandó valami érdekeset és értékeset építeni az általuk adott alapra. Bravo!

Fake parkolócetlik a terepjárók tulajdonosainak

Jópofa kezdeményezés Angliában: az Alliance Against Urban 4x4s (azaz a városban 4 kerék meghajtású terepjáróval közlekedők ellen küzdők a valódi parkolási büntetőcédulákra hasonlító cetliket helyeznek el a terepjárók szélvédőjén "Poor Vehicle Choice" felirattal. Nálunk is ideje lenne nekiállni társadalmilag kiközösíteni az értelmetlen autóvásárlásokat...

Hogy lehet?

Az hogy lehet, hogy tegnap az egesz vilag a Live 8rol es celjairol szolt, kiveve egy tizmillios europai unios orszagot? Az hogy lehet hogy nem csak a magyar televizio nyujtott siralmas teljesitmenyt, szanalmas "kozvetitesevel", hanem a teljes magyar new media, es old media is szart a vilagra? Az hogy lehet hogy az Origo ugy talalta, hogy a Live 8 estejen a fo hir az, hogy mit kell megnezni Portugaliaban ha az ember oda utazik nyaralni? Az hogy lehet hogy a Magyar Televizio szerkesztoje ugy ertekeli, hogy a legjobb az lesz, ha Bob Geldofot mondat kozepen lekeveri, es helyette egy noname ostoba musorvezetono interjuvol egy politologust? (Ez az a musorvezetono aki par perccel elobb elo adasban kijelenti, hogy a TBC egy fontosabb betegseg, mint az AIDS...)

Az miert van, hogy Magyarorszag mindig azt hiszi, hogy okosabb a vilagnal???

Meg az a szerencse, hogy a vilagot nem erdekli mi van itt, ezert tulajdonkeppen nem nagy a leeges, az orszag dagonyazhat tovabb a sajat pocsolyajaban. Szanalom.

Live 8 a királyi MTV-n

Már kezdtem kétségbe esni, hogy csak a berlini koncertet nézhetjük majd német kommentárral valamelyik deutsche rundfunkon, de itt a megmentés: Az MTV közvetíti a Live 8-et. Ugyan channel surfingelni kell, mert az M1 es az M2 felváltva közvetít majd, de ennyi baj legyen. U2, R.e.m., Sting, Madonna, Paul McCartney, stb.

Zöld marketing

Marketing diplomám van, és mégis érdekelnek a zöld ügyek, a fenntartható fogyasztás, a fogyasztói társadalom és kultúra, mint sok szempontból negatív jelenség. Sokaknak skizofréniának tűnhet, hiszen a marketingesnek egy célja van: minél többet eladni, a zöld aktivista meg pont a fogyasztás és a cégek ellen harcol. A világ azonban nem fekete-fehér, és mindig is úgy gondoltam, hogy teljesen harmonikusan össze lehet egyeztetni a kettőt. A marketingben mindig is az emberközeli területek érdekeltek, a fogyasztáspszichológia, fogyasztásszociológia, mitől fog meg egy embert ("fogyasztót") egy termék, egy márka, egy cég, egy irányzat, mitől alakul ki egy trend. És pont ez az amire szüksége van a zöld szervezeteknek, aktivistáknak, bárkinek, aki valódi befolyásolóvá (influencer) szeretne válni. A zöld ügyeket is el kell adni, és itt jól jön a klasszikus marketing, mert elég nagy a konkurencia az emberek figyelméért.

Ma olvastam a Treehugger-en (egy jó zöld brand!) interjút Seth Godin marketingguruval, aki pont erről beszélt:

Most Americans care about a very very short time horizon, and are easily swayed with group pressure on things like patriotism and faith. (...) Global warming is vague and distant.

Acid rain is a much more powerful story. Acid = death and rain is omnipresent and supposedly pure and lifegiving. Put them together and you get something that feels tangible and an emergency.

Annyiféle pesszimista jövőbelátás hangzik el minden nap a tévében, rádióban, az újságokban: a Föld melegszik, az olaj fogy, a halak kihalnak, az Antarktisz olvad, stb. De a mi városunkban még mindig elviselhető az idő, még mindig van a benzinkútnál benzik, kevesen tudjuk hány hal volt és van a Tiszában, és az Antarktisz meg messze van. Kisebb dolgunk is nagyobb annál, mint hogy a globális felmelegedés miatt aggódjunk a mindennapokban, és ha aggódunk, akkor is, mit csináljunk ellene?

Sok az elvont, tudományos, nem emberközeli üzenet a zöld témákban, és kevés a mindennapi, emberközeli, feldolgozható, megfogható, felfogható, és figyelemfelkeltő.

Volt néhány éve egy mellrákellenes óriásplakátkampány Magyarországon, egy női mellből egy meggyújtott kanóc lógótt ki. Az üzenet első látásra célbaért. Sokan felháborodtak, mások nem szóltak semmit, de mindenkinek szempillantás alatt eljutott a tudatáig mit mond a plakát, és az emberek beszéltek róla.

Még egy érdekes meglátás:

"We need to be a lot less fractious, and need to focus on the emotional actions that matter. (...) Ask ten greens what we should spend our money on next, and they’ll give you ten answers. That’s crazy. We need a priority list. The fundamentalists have one.

For example, if we focused all our energy on selling “don’t eat cow”, it might hit critical mass. And if it did, the side effects would be spectacular."

Pont tegnap gondolkodtam azon, hogy mennyire okosan egységbe tömörült a civilvilág a mostani szegénységellenes kampányban. Mára nincs a Földön ember aki ne hallott volna a készülődő G8 summitról és a kapcsolódó tüntetésekről, kampányról a szuperkoncertekről. Az mozgalom rengeteg civilszervezetből áll a legnagyobbaktól az öt fős kerületi cserkészcsapatokig, celebrityktől az egyszerű blogtulajdonosokig, de egy a jelszó: Elég volt a szegénységből!. Az összes megmozdulás erről szól, nem vonják bele a klímaváltozást, globalizációt, amerikanizációt és az összes többi G8-közeli témát, idén egy kérdést szegeznek a világnak: hogyan lehet, hogy még mindig milliók halnak éhen a világban értelmetlenül a szegénység miatt? A kérdés megoldására 4 pontban fogalmaztak meg követeléseket, és mindegyik kampányrész ezt szajkózza, legyen az Geldof, ahogy a Live 8-ről nyilatkozik, vagy a UK makepovertyhistory.org websiteja, amire blogok es siteok ezrei linkelnek fehér szalaggal. Egy nagy bombát robbantottak, ahelyett, hogy sok kis gránáttal bombáznák a közvéleményt, és a hatás meg is van.

Tehát a takeaway Seth Godintől:
1. Ütős, emberekhez szóló üzenetek kellenek elvont és távoli elméletek és rémképek helyett.
2. Rendszerezni kell a célokat és sorrendet felállítani, hogy az üzenetek egyenként nagyot tudjanak szólni, ahelyett hogy elhalványodnának egy nagy üzenetködben.