Idared

Szennyezünk és védünk

• Posted by Kati on December 20th, 2008 filed in Amerika, Fogyasztói társadalom

Amerikáról az a kép él az ember fejében, hogy az elképesztő pazarlás, túlfogyasztás, felesleges szemetelés és környezetszennyezés hazája. Ez sajnos nem jár messze az igazságtól, de amint kijöttünk, hamar árnyalódott a kép és felfedeztem egy érdekes ambivalenciát.

Az amerikai fogyasztói társadalom elképesztő, hihetetlen, gigantikus méretű szeméthegyet termel. Minden élelmiszer és fogyasztási cikk ezer réteg csomagolásban, és még annyira sincs visszaválthatós csomagolás, mint amennyire otthon még létezik. A kávét csak eldobható pohárban kaphatod, eldobható kanállal kavarod, nincs a pulton nagy cukorszóróüveg amiből belelöttyintesz magadnak 2 zutty cukrot, hanem a 2g-os kis cukroszacsikat tépkeded és dobod a szemétbe. A boltban a pénztáros pakolja zacskóba a vásárlásodat, nem túl spórolósan: ha egy zacskó már 2-3 terméket tartalmaz, újat kezd. Az otthoni direkt marketing (szemétposta) az ittenihez képest nulla, heti tucatnyi levél érkezik a címünkre “Current Resident”, “Our neighbor at…” megnevezéssel a cím felett. (Praktikus, mert így a DM cégnek nem nagyon kell a címadatbázis frissítéssel bajlódnia…)

Sorolhatnám még, de felesleges, viszonylag könnyen elképzelhető az, hogy egy társadalom hogyan tud szemetet termelni. Ami viszont nagyon érdekes, hogy ezzel együtt fényévekkel előrébb járnak nálunk a hétköznapi környezettudatos kezdeményezésekben, tehát AKI AKAR az igenis tud környezettudatosabban élni, a borzasztóan pazarló és autófüggő társadalmi berendezkedés ellenére.

Könnyen rávághatnánk, hogy csak divat lett a zöld, mint mindenütt, és igen, tényleg divat. A könyvesbolt TELE VAN remekül designolt színes-szagos “hogyan éljünk zölden” könyvekkel, és szinte minden terméken ott virít az “all natural” felirat (más kérdés, hogy ez mit takar valójában).

De ezen felül vannak VALÓDI zöld megoldásaik, és ezek gyakorlatiassága engem némiképp meglepett:

Háztartási szemét: Minden háznál van szelektív kuka, és nem bízzák a véletlenre: törvény kötelez a szemét különválogatására. Hogy miként ellenőriznek, azt nem tudom, de a lényeg, hogy törvénybe van iktatva és megteremtették a feltételeit. Három kuka van: kartonpapír, üveg + műanyagpalack (egybe!!!), egyéb szemét. (A sima papírt külön elviszik ha a kuka mellé teszed.) Ami érdekes, hogy a fehér és a színes üveg és a műanyagpalack egy kukába kerül, tehát nem kell azzal vesződni, hogy ezeket is szétválogasd, majd megteszi a feldolgozó. Tekintve, hogy Mo-on mennyire összevissza dobálnak mindent a kukákba, talán érdemes lenne egy ilyen megoldáson elgondolkozni. Gondolom úgyis válogatni kell, akkor meg nem egyszerűbb levenni a fogyasztó válláról ezt a terhet, annak reményében, hogy így szívesebben szelektál majd?

Zacskó: Említettem a zacskótengert ami minden bevásárlásnál hazajön velünk. Ez csak az első napokban okozott fejtörést, míg be nem szereztünk 4 darab textil bevásárlószatyrot. Aki látott már engem vásárolni az tudja, hogy otthon is textilszatyorral járok (hálóssal, amit - minő irónia - csak Amerikából tudtam beszerezni, annak ellenére, hogy Made in Romania…). A különbség az, hogy míg otthon megsértődik a pénztáros, ha közlöm, hogy nem kérek zacskót, itt a szupermarket hozott szatyronként $0.05 kedvezményt ad minden vásárláskor, és tökmindegy milyen zacskót viszel, lehet a konkurenciáé is. Azt már csak gyorsan említem meg, hogy a szatyrok, amiket minden szupermarket árul ($0.99) tök praktikusak, strapabíróak, és tényleg arra lettek kitalálva, hogy könnyen beleférjen a napi bevásárlás. Széles négyzet az alapja, így nem nyomják agyon egymást a kaják, és akkora, hogy ha telipakolod, épp elbírható. Jönnek velünk haza, az tuti.

Ez csak két apró példa, de még sorolhatnék. És a progresszív megoldások mellett továbbra is autóval járnak zsemléért a doboz-áruházba, isszák a napi három papírpoharas kávét, a palackozott vizet, és teregetés helyett szárítógépeznek…